Mesterséges intelligencia: lopásra épül az egyik legismertebb chatbot?

A közelmúltban két amerikai szerző pert indított az OpenAI ellen, mert szerintük a cég az ő könyveiket használta fel arra, hogy kiképezze saját mesterséges intelligencia-rendszerét. Állításukat azzal támasztották alá, hogy a ChatGPT túl pontos összefoglalót készített a könyveikről, így tisztességtelenül profitálnak az ellopott írásokból. Az eset számtalan szerzői jogi kérdést felvet, így érdemes körbejárni a témát és megnézni, vajon a magyar jogrendszerben mi történne hasonló helyzetben.

A szerzői jog az egyéni, eredeti jellegű kifejeződéseket, például irodalmi vagy szakmai publikációkat, cikkeket, verseket vagy dalszövegeket, grafikai, fotó vagy képzőművészeti alkotásokat, filmeket, szoftvereket stb. részesít oltalomban. A védett tárgy tehát a konkrét kifejeződés, amely egyéni, eredeti és túlmutat a puszta ötleten, elven, módszeren vagy funkción.

A fentiek alapján önmagában a mű tartalmi elemeinek összefoglalása még nem minősül a szerzői jogok megsértésének, hiszen a szerzőt a konkrét, eredeti kifejezésmód tekintetében illeti a jog. Példával élve: egy receptkönyvből megfőzhetjük az ételt – alkalmazhatjuk az eljárást –, de a recept leírását (a konkrét kifejezésmódokat, a puszta eljáráson túlmutató egyéni, eredeti expressziót) nem tölthetjük fel jogszerűen a közösségi oldalakra. Ezt a konkrét esetre (https://techworld.hu/2023/07/10/iro-per-chatgpt/) vetítve, a művek saját szavakkal történő, puszta összefoglalása jellemzően nem sérti a mű feletti szerzői jogokat. Ha a puszta összefoglalás jogértő lenne, akkor minden irodalmi blog, elemzés, ajánló és fórum jogsértő lehetne.

A mesterséges intelligencia (MI) körül több nyitott kérdés is van még a szerzői jogokat illetően, amelyek feltárásra várnak. A konkrét ügyben például a fenti körülmények miatt fontos előkérdés lesz azt tisztázni, hogy mi is történt. A mesterséges intelligencia által generált „túl pontos összefoglalók” valóban felismerhetően az eredeti művek, egyéni, eredeti kifejeződéseit hordozták vagy csak annak tartalmát, mint egy olvasónapló? Valóban a művek egésze vált az MI tanítási adatkészletének részévé, és abból készített az MI összefoglalót vagy a művekkel kapcsolatban publikált cikkek, online beszélgetések révén került a művekről információ a tanítási adatkészletekbe?

Az Egyesült Államok szerzői jogi rendszere némileg eltér a hazai és európai rendszertől, így nehéz megjósolni, hogy az egyes előkérdéseket miként is értékeli majd az ügyben eljáró bíróság. Például Magyarország a 2021-ben átültetett Európai Uniós szerzői jogi reformcsomag részeként bevezette a szabad felhasználást a szöveg- és adatbányászatra. Ez alapján irodalmi művek szövegbányászati célú többszörözése megengedett, ha az ellen a jogosult előzetesen nem tiltakozott – és a szabad felhasználás egyéb törvényi feltételei fennállnak –, így akár jogszerűnek is lehetne értékelni akár az irodalmi műveknek a tanítási adatkészletbe kerülését. Az Egyesült Államoknak azonban nincs teljesen analóg jogi megoldása erre a helyzetre, így nehéz megjósolni, miként fog a bíróság dönteni.

A nyitott kérdések miatt az ügy nehezen értékelhető, és mivel egységes szabályozás, iránymutatás még nem született a témában, ezért eltérő országokban vagy akár eltérő fórumok előtt lehet, hogy teljesen eltérő megítélés alá is esne az eset. Ebből is látszik, hogy a mesterséges intelligencia új kihívások elé állítja a szerzői jog területét. A gyakorlati problémák miatt a terület szabályozása – legalább iránymutatások szintjén – elkerülhetetlennek tűnik, és az egységes jogértelmezés érdekében fontos lenne, hogy minél magasabb szintű nemzetközi fórumon történjen ez meg.

Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a szerzői jog alapvetően az emberi alkotó elme szüleményeit védi, így állat vagy gép, mesterséges intelligencia nem minősíthető jogi értelemben szerzőnek.